Drága lesz a színlelt szerződés
Jövő évtől nyolcmillió forintra büntethetik a munkaügyi felügyelők azt a céget, amely ellehetetleníti a szakszervezet működését.
Ennél is súlyosabb, tízmilliós szankciót kapnak a feketefoglalkoztatók. Még ebben a hónapban kiderül, mi alapján minősíthető színleltté egy szerződés, januárban pedig a munkaügyi vizsgálódások módszerét is nyilvánosságra hozzák.
A színlelt szerződéssel történő, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, az EMMA-ba való bejelentés elmulasztása, a jogellenes munkaerő-kölcsönzés - mind olyan súlyos jogsértés, amely feltárása esetén akár tízmillió forintba is kerülhet jövőre egy hazai vállalkozásnak. A kevésbé súlyos jogsértésekért maximum nyolcmilliós büntetéssel fenyítik a munkaügyi felügyelők a szabálytalankodó cégeket. Ez a mérték szabható ki, ha például nőket, fiatalkorúakat foglalkoztatnak szabálytalanul, megsértik a teljesítménykövetelményekre, illetve a kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó rendelkezéseket vagy épp ellehetetlenítik a szakszervezet működését. Igaz, jövőre húszmillióra emelkedik a kiróható bírság; az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke szerint csak akkor szabnak ki 15, illetve 20 milliós büntetést, ha a súlyos jogsértések közül többet is elkövet a munkaadó, vagy pedig újra és újra renitens módon foglalkoztat. A kiszabható bírság mértéke feleződik azoknál a vállalkozásoknál, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a húsz főt.
A parlament előtt lévő munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításával nemcsak az volt a törvényalkotók célja, hogy különbséget tegyenek jogsértés és jogsértés között, hanem hogy a notórius szabálytalankodókat szigorúbban szankcionálja - hangsúlyozta Papp István. Az OMMF elnökétől megtudtuk: a külföldieket engedély nélkül alkalmazó vállalkozások is többet fizetnek jövőre, ha lebuknak a felügyelők előtt. Míg az első leleplezés után a mindenkori minimálbér nyolcszorosát (jövőre 500 ezer forintot) kell büntetésként kifizetniük a cégeknek, második alkalommal már a legkisebb kereset tizenötszörösére bírságolnak a felügyelők. Amennyiben a kifizetett bér mértéke ismert, úgy annak négyszerese, illetve nyolcszorosa szabható ki.
Jövő évben az építőipar és a mezőgazdaság mellett a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar, a szállítás, sőt a személy- és vagyonvédelem területén működő cégek is kiemelten számíthatnak arra, hogy gyakrabban jelennek meg náluk a munkaügyi felügyelők. Papp István elmondása szerint kiszámíthatatlanná kívánják tenni az ellenőrzéseket. Előfordul majd, hogy reggel hatkor, tízkor, sőt délután ismét megjelennek egy foglalkoztatónál az ellenőrök - fogalmazott.
Az idén júniustól november közepéig egyébként 5400 vállalkozásról bizonyosodott be, hogy jogsértést követett el, ezeknél összesen 20 ezer feketemunkást és több mint 1100 illegálisan dolgozó külföldit találtak a munkaügyi felügyelők. A kiszabott bírság mértéke 1,2 milliárd forint volt.
Várhatóan tíz napon belül elfogadja a parlament a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, amely ezt követően 46 nap múlva, január végén lép életbe. Az OMMF elnöke szerint addigra elkészül egy olyan, részben publikus útmutató, amely összegzi, hogy milyen irányelvek alapján ellenőriznek a felügyelők.
Nem szakmaspecifikus, hanem egységes szempontrendszert ad ki még ebben a hónapban a munkaügyi tárca és a Pénzügyminisztérium a szerződések minősítéséhez - válaszolta lapunk érdeklődésére Burik Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezető-helyettese. Vagyis az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésében érintett szervezetek nem számíthatnak arra, hogy az érintett szakmák sajátosságai alapján mérlegeli majd ellenőrzéskor az OMMF és az APEH a szerződések tartalmát. A Magyar Lapkiadók Egyesülete által szervezett tegnapi konferencián Csizmár Gábor munkaügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ekho az első olyan adózást befolyásoló törvény, amely független a foglalkoztatás jogállásától. A konferencián részt vevő szakértők mindegyike elmondta, egy-két munkaviszonyra emlékeztető jellemző alapján még egyetlen megbízási vagy vállalkozási szerződés sem minősíthető át munkaszerződéssé. Nem bizonyítható például akkor sem a színlelés, ha a megbízott egyetlen cégtől kap csak feladatot, így a bevétele is egy helyről származik.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)
A színlelt szerződéssel történő, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, az EMMA-ba való bejelentés elmulasztása, a jogellenes munkaerő-kölcsönzés - mind olyan súlyos jogsértés, amely feltárása esetén akár tízmillió forintba is kerülhet jövőre egy hazai vállalkozásnak. A kevésbé súlyos jogsértésekért maximum nyolcmilliós büntetéssel fenyítik a munkaügyi felügyelők a szabálytalankodó cégeket. Ez a mérték szabható ki, ha például nőket, fiatalkorúakat foglalkoztatnak szabálytalanul, megsértik a teljesítménykövetelményekre, illetve a kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó rendelkezéseket vagy épp ellehetetlenítik a szakszervezet működését. Igaz, jövőre húszmillióra emelkedik a kiróható bírság; az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke szerint csak akkor szabnak ki 15, illetve 20 milliós büntetést, ha a súlyos jogsértések közül többet is elkövet a munkaadó, vagy pedig újra és újra renitens módon foglalkoztat. A kiszabható bírság mértéke feleződik azoknál a vállalkozásoknál, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a húsz főt.
A parlament előtt lévő munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításával nemcsak az volt a törvényalkotók célja, hogy különbséget tegyenek jogsértés és jogsértés között, hanem hogy a notórius szabálytalankodókat szigorúbban szankcionálja - hangsúlyozta Papp István. Az OMMF elnökétől megtudtuk: a külföldieket engedély nélkül alkalmazó vállalkozások is többet fizetnek jövőre, ha lebuknak a felügyelők előtt. Míg az első leleplezés után a mindenkori minimálbér nyolcszorosát (jövőre 500 ezer forintot) kell büntetésként kifizetniük a cégeknek, második alkalommal már a legkisebb kereset tizenötszörösére bírságolnak a felügyelők. Amennyiben a kifizetett bér mértéke ismert, úgy annak négyszerese, illetve nyolcszorosa szabható ki.
Jövő évben az építőipar és a mezőgazdaság mellett a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar, a szállítás, sőt a személy- és vagyonvédelem területén működő cégek is kiemelten számíthatnak arra, hogy gyakrabban jelennek meg náluk a munkaügyi felügyelők. Papp István elmondása szerint kiszámíthatatlanná kívánják tenni az ellenőrzéseket. Előfordul majd, hogy reggel hatkor, tízkor, sőt délután ismét megjelennek egy foglalkoztatónál az ellenőrök - fogalmazott.
Az idén júniustól november közepéig egyébként 5400 vállalkozásról bizonyosodott be, hogy jogsértést követett el, ezeknél összesen 20 ezer feketemunkást és több mint 1100 illegálisan dolgozó külföldit találtak a munkaügyi felügyelők. A kiszabott bírság mértéke 1,2 milliárd forint volt.
Várhatóan tíz napon belül elfogadja a parlament a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, amely ezt követően 46 nap múlva, január végén lép életbe. Az OMMF elnöke szerint addigra elkészül egy olyan, részben publikus útmutató, amely összegzi, hogy milyen irányelvek alapján ellenőriznek a felügyelők.
Nem szakmaspecifikus, hanem egységes szempontrendszert ad ki még ebben a hónapban a munkaügyi tárca és a Pénzügyminisztérium a szerződések minősítéséhez - válaszolta lapunk érdeklődésére Burik Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezető-helyettese. Vagyis az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésében érintett szervezetek nem számíthatnak arra, hogy az érintett szakmák sajátosságai alapján mérlegeli majd ellenőrzéskor az OMMF és az APEH a szerződések tartalmát. A Magyar Lapkiadók Egyesülete által szervezett tegnapi konferencián Csizmár Gábor munkaügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ekho az első olyan adózást befolyásoló törvény, amely független a foglalkoztatás jogállásától. A konferencián részt vevő szakértők mindegyike elmondta, egy-két munkaviszonyra emlékeztető jellemző alapján még egyetlen megbízási vagy vállalkozási szerződés sem minősíthető át munkaszerződéssé. Nem bizonyítható például akkor sem a színlelés, ha a megbízott egyetlen cégtől kap csak feladatot, így a bevétele is egy helyről származik.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)