Habár már 2006. január 1-jétől választható az ekho, az érintett társaságok és magánszemélyek jelentős része egyelőre kivár, illetve nincs tisztában a lehetőségekkel.

A PricewaterhouseCoopers szakértője rámutat azonban, hogy az adójogi moratórium adta védelemmel csak abban az esetben élhet a jelenlegi megbízó, ha a vitatható jogviszonyokat munkaviszonnyá alakítja.

Horváthné Szabó Bea a Napi Gazdaságnak kifejtette, hogy célszerű az esetlegesen kétes megbízási szerződéseket munkaszerződéssé alakítani, s a munkabér után a minimálbér mértékéig a normál szabályok szerint megfizetni a közterheket, majd az azt meghaladó összeg után ekhózni. Hozzátette, hogy csak ebben az esetben élhet az esetleges jelenlegi megbízó és megbízott az adójogi moratórium adta védelemmel.

Vállalkozói kivét után ekhózni tehát csak akkor éri meg, ha költségelszámolással él az adott cég - mutat rá a szakértő, s hozzáfűzte, hogy ekhót egyébként bármely jövedelmére vonatkozóan választhat a feltételeknek megfelelő magánszemély. Az adó teljes mértéke 35%, amelyből a jogszabályi ajánlás szerint húsz százalékot fizetne be a kifizető, az arány azonban tulajdonképpen a két fél megegyezésén múlik.

Az ekhózó magánszemély mindamellett hatósági adómegállapítást nem kérhet, vagyis csak önadózás formájában számolhat el jövedelméről az adóhatóság felé. Mivel az ekho kedvezőbb a munkabér normál adó- és járulékterheinél, ezért alacsonyabb mértékű társadalombiztosítási ellátás jár vele, vagyis: egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra egyaránt jogosult, viszont az anyagi juttatások esetében ez a munkaviszonyból származó járulékfizetéshez képest ötven százalékos jogosultságot jelent - írja a lap.

(Forrás:www.tozsdeforum.hu)