Legfrissebb ágazati elemzésében az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. a kiskereskedelmi piac további koncentrálódását, a láncok vidéki lefedettségének...

Legfrissebb ágazati elemzésében az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. a kiskereskedelmi piac további koncentrálódását, a láncok vidéki lefedettségének növekedését, a magyar tulajdonú társaságok további lassú térvesztését, valamint a regionális beszerzéseket folytató hálózatok terjeszkedése esetén a magyar élelmiszeripar piacvesztését jelzi előre.

A magyarországi Euler Hermes a világ több mint 40 országában működő testvércégétől rendszeresen gyűjt ágazati adatokat, a csoport nemzetközi tapasztalatainak az ügyfelek érdekében történő hasznosítása céljából. Különösen a közép-kelet-európai térség ágazati mozgásait elemzik részletesen, mert az EU országai közül leginkább a lengyel, cseh, szlovák és szlovén gazdasági, társadalmi viszonyok hasonlítanak a magyarországi helyzetre.

A vizsgált ágazatok közül kiemelt fontosságú az élelmiszer kiskereskedelem, mivel ez azon ágazatok közé számít, amelyekre a hitelezők hagyományosan a legnagyobb összegeket kérik biztosítani. A globálisan piacvezető Euler Hermes Csoport magyarországi leányvállalata, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. az elmúlt év végén összesen 41,5 milliárd forint összegű követelést biztosított a magyarországi élelmiszer kiskereskedelem szereplőivel szemben - mondja Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. kockázatkezelésért felelős igazgatósági tagja. Az egyes kiskereskedelmi láncok hitelképessége - megítélésük szerint - nagyon különböző. Van közöttük dinamikusan növekvő, rendkívül eredményesen gazdálkodó vállalkozás is, jelentős részükről azonban inkább elmondható az, hogy veszteségesen gazdálkodik - állítja Kozma. Többen, a törvényi kötelezettség ellenére sem bocsátják az Igazságügyi minisztérium céginformációs szolgálata rendelkezésére a mérlegüket - vélhetően a kimutatás negatív üzenete miatt. A láncok hitelképességének megítélése a közvetlen pénzügyi teljesítményükön túl elsősorban a tulajdonosuk erején, illetve üzleti, marketing koncepciójuk sikerén múlik. Ez utóbbi megítélését pedig nagyban segítik a nemzetközi példák, valamint a piacok közötti összehasonlítások. Az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító ezen információk alapján alakítja ki a piac jövőjére vonatkozó elképzeléseit, és ezt bontja le az egyes szereplők szintjére, ami konkrétan meghatározott maximum hitelkereteket jelent minden egyes láncra vonatkozóan.

A magyarországi kiskereskedelem változásának iránya a következő:
- a piaci szereplők számának csökkenése,
- a hálózatok vidéki lefedettségének növelése,
- a magyar tulajdonú társaságok további lassú térvesztése
- meghatározott beszerzési politikát folytató kiskereskedelmi láncok terjeszkedése esetén a magyar élelmiszeripar folytatódó piacvesztése - összegezte Kozma András.

A változások két éven belül a piaci szereplők számának érezhető csökkenéséhez is elvezethetnek. Ez óhatatlanul együtt jár majd a piaci koncentráció további növekedésével, annak ellenére, hogy a piac már majdnem elérte a Nyugat-Európában jellemző arányokat.

Magyarországon és Nyugat-Európában is az ágazat árbevételének jelenleg is közel 75-85 százaléka összpontosul a legnagyobb 10 szereplőnél. A piaci szereplők száma a jelzett periódusban mégis csökkenhet, és ez a jelenség a régióban, illetve Magyarországon is folyamatosan megfigyelhető. A megtelepedett nemzetközi láncok egy része távozik, mert a szükséges üzemméretet el nem érő és ezért veszteséges vállalkozásuk nem tud megtérülni, míg a helyi tulajdonú láncok a növekedéshez, ill. a piaci pozíció megtartásához szükséges tőke szűkössége miatt kényszerülnek a kivonulásra vagy összeolvadásra.

A trend már az egész régióban jól követhető. Csehországban a Julius Meinl után az Edeka is távozott a piacról (előbbi 56 üzletét adta fel, utóbbi 38 üzletét adta át). Szlovákiában a távozó Louis Delhaize csoport ottani érdekeltségeit, az a Billa vette át amely Magyarországon 2002-ben még feladta (üzleteit itthon a Spar vette meg). Mindkét országot érinti azonban az a megállapodás, amely a Tesco és a Carrefour között köttetett.

Ennek megfelelően a Carrefour kivonul mindkét országból, helyét és hipermarketjeit a Tesco veszi át. A régió egészében egyértelműen a Tesco szeretne a legjobban terjeszkedni, hiszen a fentieken túl Lengyelországban is megszerezte a Julius Meinl ottani üzleteit, míg a lengyelországi Carrefour az Ahold 12 hipermarketjét. A magyar helyzet teljes mértékben rímel erre, hiszen többeket követve a Billa, majd a Kaiser's is távozott, de a német hátterű Tengelmann csoport is kiszállt magyarországi érdekeltségei egy részéből. Igaz ebben az esetben a szereplők száma nem csökkent, hiszen új belépő, az élelmiszer kereskedelemben addig nem ismert magyar tulajdonosi csoport vette át az üzleteket. Az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító a fenti trend további erősödésére számít Magyarországon : "nem lennék meglepve, ha már 2006-ban újabb erre vonatkozó bejelentéseket olvashatnánk (hiszen nem egy magyarországi kiskereskedelmi cég forgalma, üzleteinek darabszáma alulmúlja azt a méretet, amit a Carrefour feladott Csehországban és Szlovákiában)" - mondja a kockázatkezelésért felelős igazgatósági tag.

A magyar tulajdonú láncok közül ma már a Honiker sem önállóan lép fel, hanem részlegesen beépült a COOP hálózatába. A CBA is tagvállalatainak átszervezésével reagált egyes problémákra.

A magyar piacon a kivonulások fenti trendjét csak a Lidl megjelenése törte meg, amely komoly lendülettel kezdte meg a hálózatépítést (a példát esetleg az Aldi követheti 2007-ben). Belépése már azért is meglepő, mert a hálózatvásárlás helyett zöldmezős beruházással jelent meg. Koncepcióját a Lidl csoport ismert agresszív árpolitikáján túl, véleményem szerint a tudatos telephelyválasztás jellemezte, a vidéki, kevésbé ellátott területekre koncentrálva - mondja Kozma András. Ez a koncepció a nemzetközi diszkontláncok mellett távlatilag elsősorban a CBA és a COOP piacait veszélyeztetheti.

Az egyik legfontosabb kérdés e tekintetben, hogy mely cégek lesznek a kivonulók között. Ezek nagy valószínűséggel a kiskereskedelmi lista középső / alsó harmadából kerülnek majd ki, ill. nyilvánvalóan a pénzügyileg kevésbé sikeres cégcsoportok lesznek.

Számos, a kiskereskedelmet érintő változásnak közvetlen kihatása van az élelmiszeriparra is. Részben a regionális beszerzési politikát folytató kiskereskedelmi cégek térhódítása, részben a saját kereskedelmi márkás termékek régiós gyártatása rontja a hazai élelmiszeripar pozícióit. Természetesen nem reprezentatív a minta, ám jól mutatja az egyes kiskereskedelmi láncok beszerzési politikája közötti jelentős különbséget, az adott cégre hitelkeretet kérő beszállítók száma. Ennek megfelelően, a diszkontláncoknál, illetve a saját márkás termékeket széles körben forgalomba hozó hipermarket láncoknál jellemző, hogy az Euler Hermes biztosítási védelmét kérő beszállítók döntő többsége ma már külföldi cég és ezen belül növekvő számban cseh, szlovák, valamint lengyel eredetű. Ebből a szempontból a Lidl képviseli az egyik szélsőértéket, amelynek az Euler Hermes által biztosított beszállítói több mint 80 százalékban nem magyar beszállítók (hasonló beszerzési politikát folytat az Aldi is, így esetleges megjelenése és térhódítása valószínűleg nem tölti el örömmel az amúgy is megtépázott magyar élelmiszeripar vezetőit). A másik szélső értéket - talán meglepetésre - a francia hátterű láncok képviselik, amelyeknek az Euler Hermes által fedezett beszállítóik 65-80 százaléka magyarországi vállalkozás.

(Forrás:www.tozsdeforum.hu)