A Kórházszövetség felmérése szerint év végére - szerényen számolva - mintegy 68 milliárd forint lesz a fekvőbeteg intézmények lejárt számláinak összege. Az adatot szolgáltató megyei kórházak közül 15-nek együtt 9 milliárd forint. Bár a szekszárdi kórházban a lejárt szállítói állomány a megyei kórházak átlagát nem éri el, ez is jelentős, nehezen kezelhető. Az egészségügyet gyakorlatilag évek óta a beszállítók finanszírozzák, de az ő lehetőségeik, és türelmük is fogytán. Bármikor bekövetkezhet, hogy nem szállítanak tovább. A kormány ill. az egészségügyi miniszter az elmúlt hónapokban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az állampolgárok által befizetett járulékokból az E-Alapban 2007-ben 27 milliárd forint maradvány képződött, amelynek sorsa ugyan bizonytalan, de a 2008-ban keletkezett 60 milliárd forint maradványt szét fogják osztani a kórházak között. Ez a két összeg a Kórházszövetség által kimutatott, lejárt számlaállomány rendezésére pontosan elegendő lenne, ami a Balassa János Kórház esetében 500 millió forint körül van, tehát fedezné az év végéig keletkező hiányt. A Megyei Napló a megyénkben működő kórházak helyzetéről készített összefoglalót.

Nagy sajtóvisszhangja volt a Balassa János Megyei Kórház rendelései átmeneti szüneteltetésének. Dr. Muth Lajos főigazgató-főorvos és dr. Puskás Imre, a fenntartó Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke együtt tájékoztatta a közvéleményt a kialakult helyzetről és annak okairól. Nem az ünnepi munkarend, hanem az intézmények pénzügyi helyzete veszélyezteti a betegellátást - derült ki a sajtótájékoztatón. Dr. Muth Lajos a legfőbb okok között a szinte már kezelhetetlen adósságállományt, illetve a teljesítmény-volumenkorlátozás miatti bevételkiesést nevezte meg. A minisztérium által elrendelt volumen-korlátozás miatt nem tudnak kihasználtan működni a műtök, holott lenne rá kapacitást. Ez bizonyos műtéti szakmák esetében hiányok kialakulásához vezet. Az elégtelen központi finanaszírozás miatt az utóbbi években jelentős tartozást halmoztak fel az intézmények, pedig a kormány korlátozó és szigorító intézkedései előtt még tartalékokkal is rendelkeztek. Szekszárdon a lejárt szállítói állomány 400 millió Ft, de a teljes összeg eléri a 800 millió Ft-ot, ami az intézmény költségvetésének 10 százaléka. Ez aggasztó szám - húzta alá dr. Puskás Imre, aki szerint az egészségügyben 2006 nyarán és 2007 tavaszán bekövetkezett drámai fordulatok: a teljesítmény-volumenkorlát bevezetése, valamint az ágyszám-változtatások jelentős forráskivonást eredményeztek. Véleménye szerint a források szűkülése összefüggésben áll a szakmai színvonal csökkenésével, valamint ezzel együtt a növekvő és szigorodó szakmai ellenőrzések mögött a kormány tudatos politikai célja fedezhető fel, "az egészségügy privatizációjának előkészítése zajlik". A probléma súlyát egy konkrét példán keresztül érzékeltette a megyei kórház főigazgatója: egy életmentő gyógyszert szállító cég a korábbi tízmilliós számla kiegyenlítéséhez kötötte az újabb rendelés teljesítését. Mivel ezt nem tudták kifizetni, ezért új beszállítót kellett keressenek. De ez így tovább nem folytatható.

Dombóváron a Szent Lukács Egészségügyi Kht-nál 92 millió Ft-ra rúg a szállítók felé felhalmozott tartozás. Ebből 49 millió Ft már lejárt. Ezek az összegek mind a gyógyszer-beszerzéshez kötődnek. Az adósságállomány felhalmozódásának egyik legnagyobb kiváltó oka a 13. havi bérek, illetve a béremelések fedezetének elmaradása - mondta dr. Kerekes László ügyvezető igazgató. Ez pedig a kht. formájában történő működésre vezethető vissza, mert gazdasági társaságként működő szolgáltató a költségvetésből nem igényelhetett erre semmit. Dombóvár esetében a megoldást a költségvetési intézmények és a gazdasági társaságok közötti jelenlegi negatív diszkrimináció megszüntetése jelenthetné, valamint ha az ellátások után annak tényleges költsége járna. A helyzet kezelésére intézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek fő elemei: a gyógyszerkeretek felülvizsgálata és szűkítése, a kórházi és osztályos raktár készletek (gyógyszer, anyag, eszköz) csökkentése, a laboratórium és véradó integrált működtetése, többlet szolgáltatások nyújtásáért térítési díjak emelése, egyéb bevételek növelése a fekvő- és járóbeteg ellátásban, a krónikus ellátásokban az ágykihasználtság további növelése.

Bonyhádon a kórház több mint 57 millió Ft-ot görget maga előtt. Ebből 46 millió a lejárt számlák összege. A bonyhádi önkormányzat 2007 végén a struktúraváltást követően részben konszolidálta a kórházat. A 2008-as évet 30 millió Ft adósságállománnyal kezdték. Ez évben ez az összeg 27 millió Ft-tal nőtt - tudtuk meg dr. Winkler László igazgató-főorvostól, aki elmondta: a beszállítók természetesen jelzik pénzügyi igényeiket, de a problémát eddig sikeresen kezelni lehetett, anélkül, hogy a tartozások veszélyt jelentettek volna a betegellátásra. Az adósság felhalmozódásának okai: a 20 ágyas ápolási osztály tartós vesztesége, a vizitdíj és kórházi napidíj megszűnése (kb. 2,5 millió Ft/hó), az aktív belgyógyászati osztály alulfinanszírozottsága és a korszerűtlen épületek fűtési és egyéb költségei. A kórház jelenleg minden téren a legszigorúbb takarékosság mellett dolgozik, tovább nem lehet már megszorítani. Sajnos a igazgató nem túl derülátó a jövőt illetően: a költségvetés számainak ismeretében 2009-ben a helyzet semmiképpen sem javul, a kórház adósságállománya nőni fog.

Az egészségügyben tapasztalható anyagi gondokat csak tetézi az egyre növekvő mértéket öltő ápoló és orvoshiány. Ahhoz, hogy ez megoldódjon és vonzóbb legyen az egészségügyi pálya, magasabb fizetésekre lenne szükség. Van amikor rákényszerül egy-egy intézmény - az ellátás biztonsága érdekében -, hogy emelt bért fizessen, de ennek nincs központi fedezete. A kormány tervei, mely szerint közmunkásokkal oldanák meg a szakemberhiányt, nem lehetnek megalapozottak, hiszen nagyon komoly szakmai feltételeknek kell megfelelniük az egészségügyi dolgozóknak. Az egészségügyben a finanszírozási kényszer és a betegellátás, illetve az egyre kisebb finanszírozás és az egyre szigorúbb hatósági ellenőrzések feszülnek egymásnak. A jelenlegi módon a kórházak működése nem finanszírozható, szükséges lenne az ellátórendszer átalakítására, de nem az intézmények privatizációjával, amely újabb veszélyt jelenthetne az ellátás biztonságára.

 

Réger Balázs

Még az idén plusz támogatáshoz juthatnak a kórházak - közölte Székely Tamás egészségügyi miniszter. A korábbi miniszteri nyilatkozattal ellentétben a mértékét egyelőre nem tudni, az ugyanis az Egészségügyi Alap (E-Alap) decemberi bevételeitől és kiadásaitól függ. Végleges adat az egészségügyi kassza zárása után várható - látott napvilágot a hír az országos napilapokban. Székely azonban kiemelte: a tárca célja nem az adósságrendezés, felelős gazdálkodást vár a csaknem 63 milliárd forintos tartozást felhalmozó kórházaktól. A költségkiegészítésből valamennyi hazai intézmény részesül, a jogszabály értelmében ugyanis az E-Alap megtakarításából az összes kórháznak jár.

 

 

 

 

Forrás: www.tolnamegye.hu - Szekszárd Online

 

Szóljon hozzá: Szekszárd- Kórházak a tönk szélén