"Nem kell a tengerentúlra utaznia, sőt a határt sem átlépnie annak, aki bébicsőszködésből vagy takarításból szeretne megélni...

Nem kell a tengerentúlra utaznia, sőt a határt sem átlépnie annak, aki bébicsőszködésből vagy takarításból szeretne megélni. Egyre többen hajlandóak Magyarországon is a pénztárcába nyúlni, hogy könnyítsék életüket. E tevékenységek közös jellemzője, hogy szinte teljes egészében a feketegazdaságot gyarapítják.



Bővül azoknak a köre, akik szívesen vigyáznak más gyerekére vagy takarítást vállalnak Magyarországon. Nemcsak a számuk gyarapszik, de egyre szélesebb rétegből verbuválódnak, sokan akár több diplomával a zsebükben is hajlandóak más csemetéjét gardírozni. Elsősorban az ötvenes korosztályban találni olyanokat, akik valamilyen okból kiszorultak a munkaerőpiacról, átképezni már nem akarják magukat, saját gyerekeik már kirepültek, és dolgozni szeretnének. Katalin például 45 éves koráig dolgozott egy belvárosi üzletben, amikor azt tulajdonosa bezárta. Egy évig keresett állást, aztán az egyik szomszédja megkérdezte, nem vigyázna-e a gyerekére, amíg ő dolgozik. Két évig vigyázott két kislányra, s miután ők elköltöztek, három új családot talált, ahol jelenleg is dolgozik. A fiatalok jellemzően továbbra is a külföldet választják, ahol a magasabb jövedelem mellett nyelvet is tanulhatnak.

Ma már a családok többsége nem gyerekfelügyelőt keres a szó klasszikus értelmében, aki csupán jelenlétével gyarapítja a családot, és igazából a gyermek testi épségének megóvása a fő cél, hanem valójában pótmamát. Ezt mutatják a bébiszitterképző tanfolyamok is, ahol fejlesztőgyakorlatokat, játékokat okítanak, s szinte óráról órára lebontva megtanítják, hogyan kössék le a csemetét. "

(Forrás: www.nol.hu)