Szekszárd - A szakmunkástanulók jelentős része csak az elméletet tanulja az iskolában, a gyakorlatot cégeknél, vállalkozásoknál szerzi meg. Utána jártunk: kifizetődő-e ez a vállalkozónak.

A szakmunkásképzés valaha teljes egészében az iskolákban folyt: oktatótermekben és tanműhelyekben. A rendszerváltáskor változott a helyzet, sok intézmény kényszerből megvált a tanműhelyétől, s a gyakorlati képzést termelő vállalatokra, vállalkozókra bízta. Dombóváron nem így gondolkodtak. Mint dr. Urbánné Patkás Márta igazgatóhelyettes mondja, az 516. számú Ipari Szakképző Iskolában akkor kezdtek tanműhelyeket építeni, amikor más iskolák eladták azokat. És az idő a dombóváriakat igazolta. Az oktatási kormányzat elvárása ma az, hogy a hároméves szakképzés során az első évet iskolai tanműhelybe töltse a gyerek - elsajátítva az alapokat -, és másodikban, harmadikban kerüljön éles gyakorlatra, vállalkozókhoz. Hangsúlyozza az igazgatóhelyettes, hogy ettől függetlenül kiváló a kapcsolatuk a szakképzésben résztvevő vállalkozókkal, legalább negyven külső tanműhellyel van szerződésük. A szekszárdi Szent László Szakképző Iskola más úton jár. Talabos Gáborné szakmai igazgatóhelyettes arról számol be, hogy a fenntartó, a megyei önkormányzat úgy ítélte meg a kilencvenes évek elején, hogy nem gazdaságos a gyakorlati képzés. Az iskolai tanműhelyeket oktatótermekké alakították, a külsőt, a TOTÉV telephelyen lévőt eladták. Létre jöttek a gyakorlati oktatásra specializálódott cégek: a Mester, a Szoki, a Tailor tanoda és a Bau-Paks Kft. A vonzáskörzet, a gyereklétszám nőtt, amin az új Duna-híd is sokat segített. A diákok zöme vállalkozóknál sajátítja el a szakmai fogásokat, összesen 234 képzőhelyen. A vállalkozók számára egy kicsit édes, egy kicsit savanyú a szakképzésben való részvétel. Egyesek attól tartanak, hogy saját konkurenseiket képzik ki. Másoknak meg sikerélményt jelent a tudás átadása. Vizdár Zsoltné szekszárdi mesterfodrász szerint aki spiccen van a szakmájában, azt egy kezdő nem körözheti le. Őt inkább a tanulók foglalkoztatásával járó, elképesztő mennyiségű bürokrácia és a rengeteg ellenőrizgetés zavarja. Az évek során már vagy negyven tanulója volt. Legtöbb gondot az elfogult szülők elkényeztetett gyerekei okozták. Némelyik még köszönni se tudott a fodrász szalonba lépő vendégnek, úgy megszokta, hogy körülötte forog a világ. Nemcsak a szakmát, a viselkedést is meg kellett neki tanítani. A mesterfodrász most már megválogatja tanulóit, mert tapasztalatai szerint akkora haszon nincs a szakképzésen, hogy bármit, bárkit elvállaljon. A maga szakmájában Komáromi Gábor is nagy név; 25 éve fényképész a megyeszékhelyen. A tanulóképzéssel ő is csínján bánik, mert nem látja egyértelműen, hogy a sok ügyintézés, anyag- és időráfordítás után, nyereséggel zár-e. Most oktat három fiatalt, akik elméleti képzésre Pécsre járnak. A konkurenciától nem tart, mert a pályakezdők számára hosszú kifutási idő kell, míg bejáratnak egy műtermet. Egy korszerű fényképezőgép félmillió, egy digitális printer 15 millió körül mozog, egy belvárosi üzlet fenntartása havi százezer. Nehéz talpon maradni, s mint oly sok mindenben, a tanulóképzésben is érez a vállalkozó némi anyagi bizonytalanságot. Pedig nincs ok a kételkedésre, mert a tanulóképzés egyértelműen nyereséges. Ezt állítja Hága László a megyei iparkamara szakképzési osztályvezetője. A válllakozó kinevelheti saját munkatársait úgy, hogy egy fillérjébe se kerül. Az állam felé minden költség elszámolható - mondja az osztályvezető -, s nem szabad elfelejteni, hogy a kezdeti botladozások után belejön a munkába, és pénzt hoz, termel a tanuló. Emellett oktatói bér is elszámolható, és megnyílik az út a speciális, szakképzési pályázatok felé. Ezek segítségével 80-90 százalékos támogatással vásárolhat gépeket az egyéni vagy társas vállalkozás, amelyik kötelezettséget vállal arra, hogy legalább öt évig tanulóképzéssel foglalkozik. Kép: komaromi4 Képalá: Komáromi Gábor ebben a tanévben vállalta fényképésztanulók gyakorlati oktatását. Lengl Orsolya (középen) és Hús Erika elméleti képzésre Pécsre jár Fotó: Gottvald Károly Kiemelés: Gond az elfogult szülők elkényeztetett gyerekeivel van Sok külső tanműhellyel van kapcsolatuk az iskoláknak A szakmunkástanulók többségének élete kéthetes periódusokból áll. Tíz munkanapból általában négyet töltenek az elméleti képzést adó iskolában, hatot a gyakorlati oktatóbázison. Tolna megye két nagy szakképző iskolája a szekszárdi és a dombóvári. A szekszárdi Szent László Középiskola 22 szakmában 868 tanulót képez. Összesen 234 külső gyakorlati képzőhellyel - cégekkel, vállalkozókkal - van kapcsolatuk. A dombóvári 516. számú Ipari Szakképző Iskolában, a felzárkóztató és a szakiskolai osztályokkal együtt 1111 gyerek tanul. Képzést 23 szakmában kínálnak. A gyakorlati oktatást nagyrészt saját műhelyeikben tartják, de van kapcsolatuk körülbelül 40 külső képzőhellyel is. Mindkét iskola rendelkezik kollégiummal, növendékeik több megyéből érkeznek.


Forrás: www.tolnainepujsag.hu

Megéri-e átadni a szaktudást? - Szekszárd - Szóljon hozzá!

Küldjön egy képeslapot ismerősének Szekszárd városról!

Szekszárd linkajánló: szekszardlink.mconet.biz

A hír támogatója:

Weblap gyártás, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu