Szekszárd - Hazánknak kiváló adottságai vannak a génmódosított növényekkel kapcsolatos kutatásokra. Termesztésüket azonban egyelőre nem engedélyezik.

Az unió a napokban engedélyezte néhány génmódosított kukorica, köztük a Pioneer két hibridjének importját, illetve élelmiszer és takarmánycélú felhasználását. A döntés nyomán azonnal zuhantak az árak a kukoricapiacon, így hazánkban is. De mit jelent egyáltalán az a fogalom, hogy génmódosított? A kérdést Máté Józsefnek, a Pioneer Hi-Bred Zrt. Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatójának tettük fel. - A genetikailag módosított szervezetre jellemző, hogy a genetikai örökítő anyagát úgy változtatták meg, ahogy ez a természetben nem fordul elő. Ez azt jelenti, hogy izolálják azt a gént, ami egy adott problémáért, jelen esetben a kukoricamolyért felelős. Kiveszik, majd beültetik a növény DNS-ébe a már módosított utasítással - mondta a szakember, aki előrelépésnek tekinti az unió engedélyezését. Az EU-ban a genetikailag módosított (gm) növényekkel kapcsolatos szabályozás két irányú: az egyik a gm-növények termesztése, a másik az importjukra, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásukra vonatkozik. Mind a két folyamat nagyon lassú, sőt a termesztést illetően szinte lehetetlen előre lépni, magyarázta a szakember. Gyakorlatilag 1998 óta, amikor a Monsanto egyik kukoricafajtáját engedélyezték, nem adtak ki újabbat az unióban. Éppen ezért Máté József úgy véli, igen nagy jelentőségű volt, hogy az uniós bizottság most már két gm-kukoricának adott kereskedelmi engedélyt. Közülük az egyik a kukoricabogár, a másik pedig a kukoricamollyal szemben ellenállóbb. Kérdés persze az is, mi a magyarázata annak, hogy az unió most engedélyezte a gm-kukoricák importját. Máté József elmondta, kukoricahiány van, az árak pedig az uniós döntést követően esni kezdtek. Az eddig hangoztatott ellenérv, hogy hazánk gm-mentes ország, és csak így tudja eladni a kukoricáját az unióban, aligha állja meg a helyét, mondta a szakember. A gm-kukoricára már külön értékesítési lánc működik az unióban, aki ilyet akar használni az ilyet vesz, aki nem, az nem. Szlovákiában, a németeknél vagy a franciáknál például a bioetenol-gyártók azért keresik ezt a növényt, mert nem rágja meg a moly, egészségesebb a hagyományosnál, és olcsóbb a termelése. A gm-növényeknek Észak és Dél-Amerikában jelentős múltja van, ott a lakosság körében az elfogadottság szinte száz százalékos. Néhány megyei mezőgazdasági gazdálkodót is megkérdeztünk, hogy idegenkednek-e a gm-kukoricától. A többség azt válaszolta, hogy vannak félelmeik, ami a hiányos ismeretekből fakad. Kovács István bátaszéki gazdálkodó elmondta, igyekszik a szakirodalomban is tájékozott lenni. Éppen a napokban olvasott egy magyar tudós ez irányú angliai kísérleteiről. Ő arról számolt be, hogy a betanított patkányok jól végezték a feladataikat egészen addig, amíg nem etették őket génkezelt kukoricadarával. Ezt követően elbutultak. Ugyanakkor arról is sokat lehet olvasni, hogy a kukoricamoly, illetve a kukoricabogár okozta károk miatt, a nem génkezelt vetőmagokat is igyekeznek a gyártók annyi rovarölő szerrel ellátni, hogy a termelés hatásos legyen. A célt el is érik, kérdés milyen áron, hiszen a sok vegyszer szintén árt az embernek, mondta Kovács István. kép: 071122szenyoKA47 képalá: Kállai János (balról) uzsonnázik a szekszárdi Prometheusz parkban. Bízik abban, hogy nincs káros hatásuk az emberi szervezetre a gm növényeknek Fotó: Kiss Albert Az európai emberek többsége nem utasítja el A gm-növények vetését először 1996-ban engedélyezték a világban. Az elmúlt tizenegy évben sokat változott a megítélésük is. Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint, az európaiak 56 százaléka támogatja a genetikailag módosított gabonák termesztését. Tíz emberből négy vallja azt, hogy nincs elég információja. A franciák 52 százaléka vásárol olyan élelmiszert, mely ilyen növényből készült, Nagy-Britanniában pedig ez az arány 70 százalékos. Megkérdeztük Tart-e a génkezelt növényektől? Török Kriszta, diák, Szekszárd: - Nem igazán foglalkoztam ezzel a kérdéssel, de hallottam már többször is ezt a kifejezést. Annyit sejtek csak róla, hogy valami vegyszeres növényt jelenthet, amit az állatokkal megetetnek és az abból készült hús nem valami egészséges. kép: 071122megKA02 Húth Dávid, tanuló, Szekszárd: - Édesanyámra bízom, hogy miből készíti az ételt az asztalra. Mostanában egyre többet hallani a génkezelt növényekről, úgy tudom Amerikában sokkal több van belőlük, mint Európában. Bizonyára az ilyen növénynek is van jó tulajdonsága, csak keveset hallunk róla.
Forrás: www.tolnainepujsag.hu

Nem tudjuk, mibe harapunk - Szekszárd - Szóljon hozzá!

Küldjön egy képeslapot ismerősének Szekszárd városról!

Szekszárd linkajánló: szekszardlink.mconet.biz



A hír támogatója:

Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu