A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az elkövetkezendő húsz évben Magyarországon négy évvel nő az átlagéletkor, ami válságot okozhat...

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az elkövetkezendő húsz évben Magyarországon négy évvel nő az átlagéletkor, ami válságot okozhat a magyar társadalombiztosítási rendszerben, mivel a növekvő számú időseket az egyre fogyó aktív lakosságnak kell finanszíroznia. A Világbank is foglalkozik a kérdéssel, azonban még nincs egységes terv a probléma megoldására.

A KSH számításai szerint 2010-re a népesség 10 millió alá csökken, míg 2015-ben 9,9 millió alá, ami egy drasztikus migrációs hullám nélkül a jelenlegi rendszer mellett katasztrofális lenne, mivel a fiatalok száma 2015 után 2 millió alá csökkenne, míg az aktív korúak száma 2020 körül a jelenlegi 5,7 millióról 5,2 millióra. A fenti adatokhoz még hozzátartozik, hogy míg 2001-ben a lakosság átlagéletkora 39 év volt, addig 2021-ben valószínűleg 43 év lesz, ami jól jelzi az elöregedés folyamatát.

Megoldásnak olyan új nyugdíjrendszerek kínálkoznak, mint a Svédországban használatos Notional Defined System (NDC), azaz névleges egyéni nyugdíjszámla-rendszer. A folyamat során minden befizető egyéni számlát kap, amin vezetik befizetéseit és minden évben egy névleges hozamot is számolnak erre az összegre, de a folyamat során megmarad a felosztó-kirovó rendszer. A modell hátránya, hogy nagyon nagy figyelmet követel a bevétel és kiadás egyensúlyban tartása még demográfiai változások esetén is, valamint a névleges hozam megállapításának közgazdasági mikéntje.

Egy másik kevésbé ismert modell is létezne a probléma megoldására, aminek lényege, hogy az alapnyugdíjat egy általános adóbevételből finanszíroznák, és erre egy olyan önkéntes nyugdíjpénztár rendszer épülne, ami valóban ösztönözné a lakosságot lehetőségeinek kihasználására.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)