Szekszárd- Avar kori falu maradványait ásták ki az M6-osnál

Avar kori fa kútszerkezetet találtak Szekszárd határában. Ha el lehet végezni az évgyűrű vizsgálatot, akkor a fa korát akár évre pontosan meg lehet mondani.

Újabb értékes leletegyüttes került elő Szekszárd határában az M6-os nyomvonalán. A kivitelezés közben is jó pár lelőhelyet találtak, ezek egy részének a megmentését a Wosinsky Mór Múzeum végzi. Mint Ódor János régész elmondta, az újabbak közül az egyik legnagyobb a Siótól délre helyezkedik el.
A másfél hektáros területen több korszak emlékanyaga megtalálható, köztük avar kori település részlete került napvilágra. Mint ismertes, az avarok a VI. és IX. század között éltek e területen. Az is feltételezhető mondta a régész, hogy ez a település azonos azzal, amelynek a temetőjét a Siótól északra, szintén az ő vezetésével tárták fel. Légvonalban ugyanis a mostani település maradványai vannak legközelebb a temetkezési helyhez. A mintegy 2500 sír közül 1600-at tártak fel. A faluban pedig megtalálták például a házak, gödrök, karámrendszerek maradványait.
Újdonságnak számít a négy-öt feltárt kút. Különlegessé teszi a leletet, hogy a kút alsó részében a fa szerkezetét konzerválta a talajvíz. Egy méterszer egy méteres, négyzetes ácsolt kútszerkezetet találtak. A fákon el lehet végezni az úgynevezett évgyűrű vizsgálatot. Ez szerencsés esetben azt is eredményezheti, hogy a kivágott fa korát akár évre pontosan meg lehet mondani. Tolna megyében a népvándorlás, vagy az azt megelőző korból faszerkezet és ilyen jó állapotú kutak még nem kerültek elő.
– Minden település kiásásának kétféle tanulsága van. Részben feltárjuk az egykorú objektumok formáját, ezáltal megismerjük a lakásokat, tároló vermeket, vagy hogy milyen karámrendszereket használtak. Vagyis a rendelkezésükre álló teret miként használták. A házak általában magasabban vannak, mélyebben tartották az állatokat. A másik része pedig tárgyi leletanyag. Ezek datálják magát e leletet és ezekből kapunk információt a korabeli anyagi kultúráról. A szerves anyag ugyanis elpusztul. Az eldobált állati csontok arra utalnak, hogy mit ettek – mondta el Ódor János.

Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy az avarok félig földbe ásott gödör-házakban laktak. Kis túlzással ugyanazt ehették, mint mi, hisz jórészt már háziasított állataik voltak. Bizonnyal sokakban felmerül a kérdés, hogy a kora avarkorban a VI. században miként nyerték ki a vizet az avarok. A megoldás, hogy a kút oldalát lépcsőzetesre képezték ki és lementek vizet merni. Mint kiderült, sok edény bele is esett a kutakba, s így megmaradt.
A feltárás augusztus elején kezdődött, ha az időjárás nem teszi lehetetlenné, akkor szeptember végéig be is fejezik. A feltáráson közel negyven munkás dolgozott, mert nagy felületről van szó és gyorsan kell dolgozni. A múzeum dolgozói, 8-9 régész technikus és régész van a területen. A feladatokat leosztották, van aki fotózik, más metszeteket vagy felszínt rajzol, csomagol. A leletek innen és más ásatásokról is a megyei múzeumba kerülnek. Télen végzik el az anyag feldolgozását ami azt jelenti, hogy mossák, restaurálják leltározzák, fotózzák, előkészítik az anyagot a publikálásra. Ha az anyag mennyisége és jelentőség indokolja, kiállítást is rendeznek.



Forrás: teol.hu



Szóljon hozzá fórumunkon: Szekszárd- Avar kori falu maradványait ásták ki az M6-osnál



Szekszárd linkajánló: szekszardlink.mconet.biz



Képeslapküldő – Szekszárd: Küldjön képeslapot ismerősének!



A hír támogatója:



Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.


Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás


Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu