Szüreti felvonulás Szekszárdon
A szüret: a szőlőtermés betakarítását és a szőlő borkészítéshez való feldolgozását együttesen magába foglaló, általánosan ismert tevékenység. Társas munka, amelynek kezdő és befejező napját hagyományosan a földesúr, később a hegyközségi elöljáróságok határozták meg, a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalatai szerint. Így alakultak ki a szüret rendjének vidékenkénti jeles napjai, Mihálytól (szept. 29.) Terézián (okt. 15.), Gálon (okt. 16.), Lukácson (okt. 18.), Orsolyán (okt. 21.) át Simon-Juda (okt. 28.) napjáig. A szüret egyúttal a közösség ünnepe is, sajátos étrenddel és gazdag szokáshagyományokkal. Ilyenkor a szőlőhegyeken általános volt a zenélés, nótázás.
Mai szüreti szokásaink a 20. századra kialakult, a századelőn miniszteri rendelettel is szabályozott formában, többször felújított, eltérő történeti korú és eredetű agrárrítusokból, maszkos és dramatikus szokásokból, illetve a céhes élet közösségi megnyilvánulásaiból tevődnek össze. Leglátványosabb, a Bacchus-kultuszra és a lakodalmi mulatozásra is utaló eleme a szüreti felvonulás (menet), amelynek vezetői a vőfélyek, sáfárok, táncmesterek.
A szőlőszedés végzésnapjának délutánján tartott szüreti felvonulások országszerte egyöntetűen fellelhető motívumai: az uraság (bíró) megköszöntése verses rigmusokkal, karjának fürtös szőlőhajtással való megkötözése az uraság ajándéka a szedőknek (pl. a szorgosabb lányok, asszonyok kendőt kaptak), a favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú (piramis, harang, gúla) hordozása, a koszorúvivők vízzel történő leöntése. A menet jó alkalom a tréfás alakoskodásra, maskarások mulattatják, ijesztgetik a nézőket és mutatják be a szőlőművelés mozzanatait (pl. kapások, női ruhába bújt férfi "kötözőasszonyok", tolvaj és csősz harca, török, szerecsen, hintókon kisasszonyok, lovon úrfiak, szekereken ünneplő viseletes parasztok, gyalogszerrel drótostót, vándorárusok, cigányok, medvetáncoltatók). Gyakori volt az ifjúság szüreti bállal végződő, külön fölvonulása.
A szőlősgazda házánál este trakta volt (pörkölt, pogácsa és bor), amit a végzéstánc, (szüreti mulatság, bál) zárt.(a Magyar Néprajzi Lexikon 5. Sz-Zs. kötete nyomán)
A szekszárdi Szüreti Felvonulás ezeket a hagyományokat őrizve közel 2000 fő részvételével zajlik szombaton 15 órától. A látványos eseményt a Pixel TV élőben közvetíti a www.pixeltv.hu portálon.
A felvonulás útvonala:
Béla király tér - Bezerédj utca - Széchenyi utca - Szent László utca - Béla király tér.
Forrás: www.szekszardiszuretinapok.hu
-kt-
A szőlőszedés végzésnapjának délutánján tartott szüreti felvonulások országszerte egyöntetűen fellelhető motívumai: az uraság (bíró) megköszöntése verses rigmusokkal, karjának fürtös szőlőhajtással való megkötözése az uraság ajándéka a szedőknek (pl. a szorgosabb lányok, asszonyok kendőt kaptak), a favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú (piramis, harang, gúla) hordozása, a koszorúvivők vízzel történő leöntése. A menet jó alkalom a tréfás alakoskodásra, maskarások mulattatják, ijesztgetik a nézőket és mutatják be a szőlőművelés mozzanatait (pl. kapások, női ruhába bújt férfi "kötözőasszonyok", tolvaj és csősz harca, török, szerecsen, hintókon kisasszonyok, lovon úrfiak, szekereken ünneplő viseletes parasztok, gyalogszerrel drótostót, vándorárusok, cigányok, medvetáncoltatók). Gyakori volt az ifjúság szüreti bállal végződő, külön fölvonulása.
A szőlősgazda házánál este trakta volt (pörkölt, pogácsa és bor), amit a végzéstánc, (szüreti mulatság, bál) zárt.(a Magyar Néprajzi Lexikon 5. Sz-Zs. kötete nyomán)
A szekszárdi Szüreti Felvonulás ezeket a hagyományokat őrizve közel 2000 fő részvételével zajlik szombaton 15 órától. A látványos eseményt a Pixel TV élőben közvetíti a www.pixeltv.hu portálon.
A felvonulás útvonala:
Béla király tér - Bezerédj utca - Széchenyi utca - Szent László utca - Béla király tér.
Forrás: www.szekszardiszuretinapok.hu
-kt-