Visszaeső lakásépítések, egyre kisebb lakások
Az elmúlt év során 41 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 51 és félezer új lakásra adtak ki építési engedélyt.
A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új lakásépítési engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg; ez a területi koncentrálódás egyaránt érvényes a használatba vett, és a tervezett új lakásokra is - közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal.
Mialatt Budapesten 21%-kal több új lakást vettek használatba, az ország többi nagyvárosában (megyei jogú városokban) és a községekben 20%-kal esett vissza a lakásépítés. A budapesti új lakásoknál közel egyharmaddal (31%-kal) nőtt az értékesítésre épített, vállalkozói lakások száma, országos átlagban ez 12%-os növekedést jelentett ebben a körben. Ezzel párhuzamosan 18%-kal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. A lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57-38%-os adata 2005-re 50-45%-ra módosult. A települési önkormányzatok 600 bérlakást építtettek. Az építési formák terén 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban. A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették, mialatt házilagos kivitelezéssel alig több mint egynegyede (27%) épült.
A lakásépítés jelentős területi és szerkezeti változása is eredményezte, hogy az épített lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, Budapesten 9 m2-rel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A 87 m2-es országos átlagnak a fővárosi megfelelője 62 m2. A fővárosi új lakások 16%-ának alapterülete nem éri el a 40 m2-t, további 48%-nak 40-60 m2 közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6%-kal több, országos átlagban 13%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.
A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92%-át, országos átlagban 57%-át ilyen formában kívánják megvalósítani, az egylakásos új családi házak 36%-os részarányt jelentenek. A kislakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új 3 és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2%-kal nagyobb alapterületen 13%-kal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján. Budapesten és Komárom-Esztergom megyében mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma növekedett 2005-ben, az ország nagyobbik felében - 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében - mindkét mutató csökkent. Dél-Alföldön 30%-kal, Nyugat-Dunántúlon 26%-kal kevesebb új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben, a legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol alig több mint felére (53%- ra) csökkent az előző évi építési hajlandóság.
Az üdülőépítésben is a vállalkozások megnövekedett szerepe eredményezte a 2005. évi fejlődést. Az előző évhez képest 23%-kal több, közel 1000 üdülőegységet vettek használatba, aminek közel egyharmadát vállalkozások építtették értékesítési céllal. Nőtt a több egységet magában foglaló üdülőépületek részaránya, és csökkent az üdülőegységek átlagos nagysága, 68 m2-re. A jövőbeni építési szándék visszaesett, 900-nál kevesebb új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, ami 37%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.
4400 lakás szűnt meg, 14%-kal kevesebb, mint az előző évben, a legtöbb (44%) új lakás építése, 39%-a avulás miatt.
4,5 millió m2 lakóépület és 3,8 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14%-os csökkenést, a nem lakóépületeknél ugyanilyen arányú növekedést jelent 2004-hez viszonyítva. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshelyszolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épületberuházás visszaesett, az előző évi 42%-ról 34%-ra csökkent részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)
Mialatt Budapesten 21%-kal több új lakást vettek használatba, az ország többi nagyvárosában (megyei jogú városokban) és a községekben 20%-kal esett vissza a lakásépítés. A budapesti új lakásoknál közel egyharmaddal (31%-kal) nőtt az értékesítésre épített, vállalkozói lakások száma, országos átlagban ez 12%-os növekedést jelentett ebben a körben. Ezzel párhuzamosan 18%-kal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. A lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57-38%-os adata 2005-re 50-45%-ra módosult. A települési önkormányzatok 600 bérlakást építtettek. Az építési formák terén 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban. A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették, mialatt házilagos kivitelezéssel alig több mint egynegyede (27%) épült.
A lakásépítés jelentős területi és szerkezeti változása is eredményezte, hogy az épített lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, Budapesten 9 m2-rel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A 87 m2-es országos átlagnak a fővárosi megfelelője 62 m2. A fővárosi új lakások 16%-ának alapterülete nem éri el a 40 m2-t, további 48%-nak 40-60 m2 közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6%-kal több, országos átlagban 13%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.
A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92%-át, országos átlagban 57%-át ilyen formában kívánják megvalósítani, az egylakásos új családi házak 36%-os részarányt jelentenek. A kislakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új 3 és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2%-kal nagyobb alapterületen 13%-kal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján. Budapesten és Komárom-Esztergom megyében mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma növekedett 2005-ben, az ország nagyobbik felében - 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében - mindkét mutató csökkent. Dél-Alföldön 30%-kal, Nyugat-Dunántúlon 26%-kal kevesebb új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben, a legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol alig több mint felére (53%- ra) csökkent az előző évi építési hajlandóság.
Az üdülőépítésben is a vállalkozások megnövekedett szerepe eredményezte a 2005. évi fejlődést. Az előző évhez képest 23%-kal több, közel 1000 üdülőegységet vettek használatba, aminek közel egyharmadát vállalkozások építtették értékesítési céllal. Nőtt a több egységet magában foglaló üdülőépületek részaránya, és csökkent az üdülőegységek átlagos nagysága, 68 m2-re. A jövőbeni építési szándék visszaesett, 900-nál kevesebb új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, ami 37%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.
4400 lakás szűnt meg, 14%-kal kevesebb, mint az előző évben, a legtöbb (44%) új lakás építése, 39%-a avulás miatt.
4,5 millió m2 lakóépület és 3,8 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14%-os csökkenést, a nem lakóépületeknél ugyanilyen arányú növekedést jelent 2004-hez viszonyítva. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshelyszolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épületberuházás visszaesett, az előző évi 42%-ról 34%-ra csökkent részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)