"Jogászokkal keresik a méhészek a lehetőséget, miként hozható nyilvánosságra annak a vizsgálatnak az eredménye, amely kimutatta: egyes mézkeverők hamisítják a jó minőségű magyar mézet.

A méhészek 2005-re rossz évként emlékeznek majd. A 15-20 ezer tonnás termés mennyisége alapján az átlagos jelző illeti az esztendőt, de nagyban csak fél- vagy harmadáron tudják eladni a mézet. A termés zömét exportálják, itthon csak négyezer tonna marad. A KSH adatai szerint egy év alatt a méz fogyasztói ára nem változott, miközben az élelmiszerek átlagosan három százalékkal drágultak.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke úgy véli, hogy az árak csökkenéséért az unió mézpolitikája okolható, ugyanis a tagállamok mézárainak töredékéért hozzák be a mézkeverők az importot. Ezért is kezdték tavaly télen brüsszeli demonstrációjukat, amihez később több ország méhészei is csatlakoztak. Egyebek mellett szerették volna elérni, hogy az unió méhészei az olcsó és gyakorta nem jó minőségű, szennyezett és fertőzött dél-amerikai és kínai áru ellen védelmet kaphassanak.

Fajtájától függetlenül kétféle méz van forgalomban: a homogén, amelyet egy termelő állít elő és a kevert, amelyet több termésből nyernek. A mézkeverők az egyre nagyobb profit érdekében a jobb minőségű európai mézekhez más kontinensről származót kevernek. Az uniós joggyakorlat szerint a csomagolóanyagon csak azt kell feltüntetni, hogy az unión belülről vagy kívülről származik-e a méz, esetleg a kétféle áru keveréke.

Azt már hiába keresi a vásárló a címkén, hogy milyen arányban keverték a mézet, s az honnan származik. Pedig laboratóriumban pontosan kimutatható a származási hely, ugyanis a kísérő pollenek a nektárgyűjtés környezetéről árulkodnak. Magyarországot például a fagyöngyé jellemzi, az erdélyi mézet a havasi gyopár virágpora, ugyanígy az argentin és a kínai termést is azonosítják a pollennyomok."

(Forrás: www.nol.hu)