Kiemelkedő adottságú megyénk mezőgazdasága
A mezőgazdasági területek a mezőföldi és a sárközi régió kivételével domborzatilag nyugtalan eróziónak erősen kitettek. A megye területén geomorfológiailag három jól elkülöníthető tájtípust találunk. A területének 57%-át kitevő dombvidéki tájat, a Sió-Sárvíz és a Duna között elterülő síksági tájat, valamint a völgységi pataktól délre fekvő hegyvidéki tájat.
A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát, a lehullott csapadék mennyisége 600 mm körül mozog. Mindezek alapján a megye az országos átlagnál kedvezőbb körülmények között gazdálkodik, amely az évtizedek óta elért eredményeiben jól tükröződik.
Az országos arányoknál kedvezőbb a megye összes területéből a mezőgazdasági terület és ezen belül a szántóterület aránya. Ez utóbbi 62,7%, szemben az országos átlaggal, amely csupán 50,6%. Az elmúlt évtizedben gyökeres változások zajlottak le az agrárágazat életében, amelynek tendenciáiból az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy folyamatosan nő a magángazdaságok száma és a termelésben betöltött szerepük. Az összes földterületből az egyéni gazdaságok aránya 1990-ben 11,8% volt, ez 2000-re 53,4%-ra növekedett. Ugyanezen időszak alatt a szántó művelési ágban ez az arány 9,9%-ról 49,1%-ra nőtt. Ezek a számok jelzik az egyszemélyes, illetve családi vállalkozások termelésben betöltött szerepének, jelentőségének növekedését. A szántóföldi növénytermesztés eredményét döntően a gabonafélék határozzák meg. A gabonaféléken belül a kukorica és a búza vetésterülete a legjelentősebb. Éves viszonylatban a megye termelői 900 ezer tonna gabonát termelnek meg, amelynek jelentős hányada a megyéből kiszállításra kerül. Az elmúlt években az állattenyésztés visszaesése miatt nemkívánatos módon visszaszorult a pillangós, hüvelyes és egyéb alternatív ipari növények vetésterülete. Így a vetésszerkezet veszélyes módon leegyszerűsödött. A főbb növények fajlagos hozamai alapján a megyék közti rangsorban minden évben Tolna megye az első három között szerepel.
(Forrás: tolnamegye.hu)
