Ahogy dr. Puskás Imre, a szervező Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke fogalmazott: a startpisztoly eldördült. Megyénket - elsősorban a megközelíthetőség nehézsége miatt- eddig elkerülték azok a hatások, amelyek az ország más, autópályával érintett térségeiben jelentkeztek. Ezt a hátrányt dolgozhatjuk le 2010-től, az M6-os megépülésével.

Dr. Puskás Imre közgyűlési elnök a konferenciát az együttműködés első lépésének nevezte, hiszen a jövőben az autópálya melletti települések együttes fellépésére lesz szükség a gazdasági előnyök kiaknázása érdekében. Ezt támasztotta alá Lukácsy Gergely, a befektetések koordinálását végző az ITD Hungary Zrt. igazgató-helyettese is, aki leszögezte: az autópálya alapvetően „csak" egy lehetőség, belépés a versenybe. Hogy ténylegesen mit profitálhat belőle egy-egy térség, az az ott élők együttműködésén, egy összehangolt stratégia megvalósításán múlik. Fel kell mérni az erősségeket, a gyengeségeket, a lehetőségeket és a veszélyeket. Már létezik egy befektetőbarát program, amelyben Pécs, Szekszárd és Kaposvár is részt vesz. Mint azt Lukácsy Gergely példaként elmondta: az M3-as autópálya megépítése mintegy 214 milliárd Ft tőkét vonzott a nyomvonalon érintett térségekbe, amely közvetlenül több mint 7000, a kapcsolódó vállalkozások révén több mint 12.000 új munkahelyet eredményezett. Ezért minden településnek meg kell dolgoznia, amihez marketing-személetű, rugalmas hozzáállásra van szükség.

Ezek az eredmények más autópályák esetében is jelentkeznek. Az M5-ös közelében fekvő Pest megyei város, Dabas is élt a gyorsforgalmi út kínálta lehetőségekkel. Egy fejlődő pályán álló, bizakodó települést mutatott be Pálinkásné Balázs Tünde alpolgármester, aki kiemelte: az autópálya hatására megnőtt a vállalkozó kedv Dabason, ami növeli a helyi adóbevételeket és pozitív hatással van az életkörülmények, a természeti környezet fejlődésére.

Hasonló sikerekről számolt be Tállai András, az M3-as közelében fekvő Mezőkövesd polgármestere is, aki leszögezte: azt is nagy eredménynek tartja, hogy nemcsak új beruházások érkeztek a településre, hanem a már meglévő vállalkozások is megerősödtek és bővültek. Ennek eléréséhez egy átgondolt fejlesztési stratégiát dolgoztak ki, amely alapját képezi a város fejlesztéseinek.

Dr. Sikfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára Budapest túlreprezentált szerepét sérelmezte, amely a kiemelt uniós támogatásokban is tetten érhető, pedig a vidéki térségeket kellene a kormánynak preferálnia. A kamara titkára a jövőt a magyar kis- és középvállalkozásokban látja, amelyek helyzetbe hozásához nélkülözhetetlen az innováció. Ebben sajnos Tolna megye sereghajtó. A főváros túlzott szerepének ellensúlyozására pedig szükségét látja az úgynevezett pólus-városok (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr) megerősítésének, ebben is azonban jelentős elmaradásai vannak a kormánynak. Sikfői a dél-dunántúli megyék fejlődésének három fő irányát vázolta fel, amelyben már úgynevezett klaszterek is alakultak: az egészség, a környezet és a kultúra ipar. A konferencia az első fontos lépés volt a Tolna megye előtt megnyíló gazdasági lehetőségek kiaknázására, amely a települési önkormányzatok és a vállalkozások szorosabb együttműködését igényli a jövőben.